A héten szinte minden nap órákat ültem a gép előtt és társadalmi munkáimon dolgozgattam. Évet zárok, diagrammokat és statisztikákat készítek.
Ma már ott tartottam, hogy a gondolataimat egy lapra írtam, majd utána nézek mindennek, ha újra "gépes" hangulatomnál leszek.
Hétfőn este Zalán madarunk végleg itt hagyott minket. Olyan gyorsan történt, hogy esélyem sem volt, bármit is lépni. Hiányozni fogsz kis csuri!
Szerdán egy "fura" ember érkezett hozzánk. Overálban volt, nagy fekete dobozokat hozott és ki be járkált a lakásból. Kell ennél több egy kutyának, hogy láb alatt legyen?
Csak azt kértem a szerelőtől, mielőtt elmegy, számolja meg a szerszámait, mert lehet, hogy a kutyák kiloptak ezt-azt a táskájából.:) Este, már az új angol lónyírás formákat néztem a világ csatornán. Tavasszal remélem hasznát veszem Sári rendbetételénél, bár kétlem, hogy díjazni fogja a sörény tépést.
Csütörtökön, Zalán hiányát pótolva rájöttem, szeretnék egy nagyobb méretű papagájt. Nem fogom elkapkodni, egyenlőre nézelődök, informálódok és olvasgatok.
Mindenesetre családom többi tagja, már megint átment lázadóba:
-Nem szeretné inkább valami mást? Valamit ami nem tollas, szőrös, pikkelyes? Ami nem kiabál, szemetel, nem kell takarítani vagy etetni?
Nem akarsz inkább egy kis traktort? Na itt egy kicsit meglepődtem, bár eljátszottam a gondolattal, hogy egy bobcat-el forgolódok, futószárazó karámot alakítok ki magamnak. Na de nem olyan könnyű engem eltántorítani, ha egyszer valamit a fejembe veszek!
Lilu beköltözött a lakásba hétvégéig, hogy fehér kutyát tudjunk belőle varázsolni. Pénteken utaznak a nagyfőnökkel Németországba kiállításra.
Így készítettem gyorsan egy család képet. Lilu a legfiatalabb, a nagyi Onyx középen, és Mirage az anyuka. Természetesen mindenki kajáért kunyizik :)
Végre sikerült gazdához adni egy mentett kutyát. Megérdemelte, rég várt már az igazi örökbefogadójára.
Csütörtökön bejutottam egy díszhalashoz és vettem két algaevőt és egy pár almacsigát. A lányok rögtön el is nevezik a halacskákat:
Szipókának és Cuminak. Tökéletesen illik két aranyhalunkhoz, akik a Cápa és Ficánka nevet viselik.
Tegnap féreghajtó osztás volt. 280kg-ra való tablettát adagoltam szét. Akinek nem tudtam a súlyát, azt besaccoltuk, majd lemértem délután. Az ízesített tablettákat egymás után köpködték ki, így maradt a kolbászba rejtés. Bezzeg a yorki egyből elrágta a negyed gyogyóját. A rutinosak még így is kirágták a tablettákat, hiába a finom falat. Na ekkor befogtam a két lábam közé a rafináltakat és gyógyszer lenyomás következett. Mivel a bél"tisztítás" úgy hatásos ha mindenki egyszerre kapja, így a panziós ebek is részesültek eme akciónkból.
Az első negyedév letudva :)
Pár napig vendégünk lesz Rómeo a beagle fiúcska. Az első zajos éjszakája után, már szinte csendesen szófogadó.
Lulu a fekete nyuszi, mintha macskának képzelné magát, állandóan hízeleg, hogy vakargassuk. Már csak a dorombolás hiányzik a megfelelő hatás eléréséhez. Persze Romi egyből kiszúrta, hogy valami állatka költözött a szobájukba. Biztos távolságra és magasságba helyeztem a tapsifülest, így vadász ebünk kénytelen az ágyon aludva őrködni a nyuszi alatt.
Ma, mikor végre elállt az eső, elkezdtem rendezgetni a kertemet. Már ami megmaradt belőle. Nemhiába mondják, vagy kert vagy kutya. Hiába a kerítés, a kicsi kutyák átbújnak, a nagyobbak, főleg Biberach és Jenny, minden erőfeszítés nélkül ugrálnak ki-be kedvük szerint. Már akkor letapossék a virágokat, mikor épp kibújni készülnének.
Elkezdett felengedni a tó jege. Még pár ilyen meleg nap és léket tudok ütni a tetején, hogy élelmet szórják be a halaknak.
Két napja nem bír magával a kismalac. Állandóan kiszökik. Ilyenkor úgy járkál a kertben mint aki felhatalmazást kapott a terület védelmére. Persze, tudjuk, hogy csak színészkedik, de rém vicces, mikor horkangatva rohan a kapuhoz borzolva azt a kevés szőrét és megpróbálja ijesztgetni az éppen hozzánk érkezőket.
Ez a kép még a fogyókúrája előtt készült :)