Szerdán felpakoltam Biberachot, Princet és elmentem a lányok elé a "dolgozóba". Hát mit ne mondjak, volt nagy visongás, mikor meglátták kedvenceiket teljes séta felszerelésben. Kimentünk a rétre és elég távol a főúttol elengedtük a kutyákat. Hatalmas ónémetjuhászunk, inkább a szagokkal foglalkozott és rendszeresen szemmel tartotta a környéket. Szinte féltőn terelgetett össze minket Noémi nem kis örömére. Mivel lányom sokszor földet fogott, igazi támaszra talált e bundás kutyában.
Ha valaki, hát ő saját bőrén tapasztalta milyen a sintértelep, 3 éve az Illatos úti gyepmesteri telepről hozta ki a barátnőm. A panel lakás és a két macska, nem bizonyult jó közegnek egy neveletlen, szocializálatlan kutyának, akia wc kagylóból ivott és az ágyon próbálta meg elvégezni a dolgát. Így elköltözött Gödöllőre egy baráthoz. Igenám, de Bibe önsétáltató kutya lett, frászt hozva a környék lakóira. Hiába a láthatatlan kerítés a puccos kutyaház, egy röpke mozdulattal szelte át a kertés léceit. Ildikó megkért, fogadjuk be új szőrös csövesét átmenetileg és igazán örülne, ha tanulna is egy kicsike jómodort az eb, talán úgy nagyobb eséllyel talál majd végleges gazdára. Biberach jófejű kutyának bizonyult, így gyorsan és hatékonyan sajátította el az alapvető tudnivalókat. Teltek a napok, hetek, hónapok, de gazda bizony nem akadt az idősödő őrkutyának.
Athos rottweilerünk elvesztése után, nagykutya nélkül maradt porta. Persze, párom hallani sem akart egy új nagykutyáról, aki ráadásul még duplán szőrös is mint az eddigiek, így vedlési időszakban hömpölyög a szőr az udvaron egy-egy játék után. Mit csinál egy "csöves" ha érzi, kilóg a sorból? Leveszi a gazdasszonyt a lábáról: hangosan és látványosan örzi a házat-ebbe lova védelme is beletartozik-, azza lbarátságos akivel én akarom, játszik a gyerekkel- ha kell ő a homokvár alapja-, télen örömmel húzza a szánkót, fegyelmezett és csendes, ami ritka tulajdonság egy német juhásznál. Sajnáltam és megszerettem. Röviden, így "maradt" Ő nálunk, mostmár teljes jogú tagjaként a csapatnak, szolgálva és védelmezve minket.
2 órás sétálás után, már mindenki elég fáradt volt, hogy hazafelé vegyük az irányt. Gyorsan készült még egy csoport kép
( a sarokban a yorkink látható lebegő fázisában) majd boldogan csicseregve beszélgettünk hazáig.Mirage kutyánk mindenórás kismamaként állandó felügyeletet igényelt,így felválltva mozdultunk ki akár vásárolni, akár hivatali ügyeinket intézni. Szombaton reggel elérkezett az időt, hogy világra jöjjenek a kis bullyk. Odakint tombolt a vihar, jégeső, orkán erejű szél, majd teljes sötétség tudatta velünk, a természet még mindig tud ujjat mutatni egyszerű halandóknak.
Az áramszünet elég hosszúra nyúlt, így az első két kiskutyát melegvizes palackokkal próbáltuk meg melegen tartani. Ám az infralámpa vörös fénye nemcsak az állandó hőmérséklet miatt kell, hanem, hogy távolt tartsa a bacilusokat az érzékeny és szinte steril kölyköktől. Az Émász vonala folyamatosan túlterhelt volt, így már a teljes kutyás költözésen gondolkodtunk, mikor végre visszatért az élet elektromos szerkezeteinkbe.
Este 7 órára, 6 kiskutyával gazdagodott tenyészetünk.
Mirage példásan viselkedett, és a kölykök is igazán belevaló csapatot alkotnak. Éjszaka kétóránként kelünk, hogy tápszerrel pótolva, teljen meg a hasuk, amíg az anyukájuknak nem indul be a tejtermelése. Barátaink segítségével kitaláltuk a neveket, így most már minden kis prücsök hivatalosan birtokolja tenyészetünk és saját keresztnevét.Thunderbolt's Opal Rose, Owner of Victory, Original Gangster, One step Forward, Ocean's Six, és Thunderbolt's Oh My God :).
Csodálatos dolog látni hogyan fejlődnek, gömbölyödnek, növekednek, és a 30 dekás apróságok miként válnak egy-egy akaratos, mindent elsöprő kis szörnyeteggé. :)
"Nem kell külön elnyernünk bizalmát vagy barátságát, mert ő születésétől fogva a barátunk: Behunyt szemmel is bízik bennünk: még születése előtt elkötelezte magát az ember mellett." Maurice Maeterlinck
