szombat, április 30

Szösszenetek

Ami a munkát illeti, szerencsére annak nem voltunk híján. A kozmetikában egymást érték a vendégek, mindenki szépülni hozta a meleg, vagy a közelgő húsvét miatt négylábúját.
Egy különleges "páciens" is kezeim közé került Lóci személyében, aki egy 8 éves shetlandi minipónit hivatott megszemélyesíteni.  Ez a csöppség a gödöllői Minifarm lakója, ahol csupa ilyen és hasonló méretekkel megáldott állatokkal foglalkoznak.
Mindenesetre jó móka volt :)




 
Pár hete unalmamban elkezdtem kutyafekhelyeket és nyakörveket varrogatni. Nem szoktam ezzel büszkélkedni, de eredeti szakmámat tekintve varrónő lennék, így próbáltam azt a tudást előkeresni abból a bizonyos hátsó zugból, ahová a rég tanult és nemhasználatos dolgok eltevődnek. Kis családom annyira fellelkesült eme ötletemen, hogy kiegészítettük a repertoárunkat és most már több féle, fazonú termékeket is készítek.  Első vásárlóim közül a legfotogénebbnek Süti, a kis szálkásszőrű tacskó bizonyult, aki egy komplett szetten gazdagodott, reméljük nemcsak gazdái örömére :)


Elérkezett a tavaszi szünet és ezzel együtt háromnapos gyerekes programunk is ,amit persze összekötöttünk Léna agaram, Bélapátfalvára kiírt versenyével is.
Már januárban lefoglaltam a régi jól bevált szállásunkat, így pénteken munka után csomagoltunk és a csajos csapat útnak indult Szilvásvárad felé. Az első nap volt ez, mikor már fázós személyiségem, rövidnadrágot engedélyezett a gyerekeknek és jómagamnak is. Nem siettünk sehová, az utak amúgy is tömve voltak pihenni vágyó emberekkel, így kényelmesen autókáztunk a campingig. A négyszemélyes faház csak ránk várt, a házigazdák kedvesen elmondták a tudnivalókat és gyors kipakolás után, már Vera barátnőmmel és két whipettjével sétáltunk a rég vágyott pisztrángos felé. Lefekvés előtt még egy kis fagyi is belefért, így lett komplett a vacsoránk. :)
A csipet- csapat :))


Lesifotó. Így alszunk mi :)


Látkép a faházból.



Szombaton nagyon meleg lett, a coursing pályát a régi cementgyár területére építették. Árnyék nuku, víz és büfé úgyszintén. Hosszú volt ez a nap és nem igazán eredményes, de a profi fotósoknak hála, gazdagabbak lettünk sok szép fotóval.









 Vera készült, így legalább a gyerekek és a kutyák árnyékba lehettek.


Estére gyönyörű vörös, homár színben pompáztam, így a vasárnapi kutyakiállításra már teljes lepelben mertem csak kimenni. Megnéztük az orosz agarak bírálatát, beszéltünk pár barátunkkal és elindultunk haza. A lányok még kitöltöttek egy kérdőívet a magyar kutyafajtákról, ami nagyon jól sikerült így gazdagodtunk pár ajándék csomaggal.
Apa szépen helyt állt itthon, így hétfőn egy kis móka neki is jutott.
Tettünk egy utolsó kört az átalakítás előtt álló Toyotával, amivel 2012 januárjában nekivágnak a Budapest- Bissau rallynak. Kalandjaikról itt olvashatsz : http://monster-bamako.blogspot.com/


Amikor a munka csak arra jó, hogy a túlélést biztosítsa, az a legszörnyűbb magány.