A diófa pár nap alatt teljesen lekopaszodott, esélyt adva a ragadozó madaraknak, hogy a házhoz szoktatott gerléimet elfogyasszák.
Elfagyott az önitató, így újra előkerültek 20literes vödrök. 1 hét múlva már izomlázam sem volt, viszont rászoktam a hosszú szárú csizmára a lukacsos klumpa helyett. Sári újfent átment romboló gépbe, ami nála 6 oszlop kidöntését és a komplett hátsó kert, villanypásztor rendszerének szétszakítását eredményezte. Ültem a kert végében egy száraz farönkön és bámultam az utána maradt káoszt.
Annyira tettünk csak rendet, hogy újra áram alá lehessen helyezni a karámot. Nincs szomszédolás, kuncsorgás, "szoba fogság" lett az ítélet, kis patásom számára.
Az első hó hatalmas játékra hívta a kutyákat. Volt aki csodálkozva nézte a nagy pelyhekben érkező téli áldást, volt aki rutinuson túrta orrával vagy éppen boldog hempergéssel játszott a hideg csapadékkal.
Onyx kutyám elérte megérdemelt nyugdíjas éveit, immáron sokadszorra próbáljuk beszoktatni a lakásba. A legfőbb probléma etetésnél szokott bekövetkezni, mikor is 3 edénybe adok két kutyának enni. Prince megpróbál rendesen táplálkozni, miközben egy krinolin formájú bullyt kell kerülgetnie három edény között. Mire kedvenc kutyám jól lakik, a maradék tápot sem hagyná szívesen felügyelet nélkül, így orrával összerendezi az edényeket és befekszik eléjük keresztbe. Így kicsi yorkink sóvárogva ül a kosárkájába és egy nagy szőrös bully hátat néz.
Majd Onyx megunja a tálkák őrzését és felmászik az ágyra,
de fejét a konyha felé fordítja, hogy biztosan szemmel tudja tartani az edényeket. Közben persze elbóbiskol, majd horkolni kezd és jóízűen folyatja a nyálát a padlóra :)
Amint hazajön a kisgazdi, elkezdődik az őrület 2kg yorkink számára. Játék, kézből etetés, kényeztetés, pörgés-forgás majd jóllakottan magaslesre helyezkedik.
A kutya az egyetlen a világon, aki jobban szeret téged saját magánál.
Josh Billings
