A reggeli táplálék bevitel nálam csokis keksz és kávé formájában tetőzik,, így felöltözve, teli szájjal, még mindig fájós lábbal, elindulunk házi állatkertünk ellátására. A felhozatal színes, változatos és gyönyörködtető.
Amazon papagáj, tengeri malac, görög teknős, törpe nyuszik sokasága, és kutyák kavalkádja vár már minket.
A hűtőnk felét, zöldségek, gyümölcsök tömkelege foglalja el. A kozmetikában a táptartók és a konzervek egyvelege várja, hogy felkínáljuk az ebeknek és a cicáknak.
Gyorsan haladunk, 9 órára az edények elmosásával és az udvar feltakarításával is végzünk. Jöhet az első kozmetika vendég. Már elfelejtettem a felkelés korai stádiumában elszenvedett bántalmakat, így újra optimistán álltam hozzá a kutyanyíráshoz. Toby nem volt ilyen megértő, mit is tudhatta szegény, mennyire nem életveszélyes egy fésülés, így mikor mit sem sejtve elővettem fő fegyverként használt fém fésűmet, egy jól irányzott mozdulattal belém mélyesztette aranyos kis fogacskáit.
Mivel a reakció időm lelassult, így hátra ugrottam, egészen a falig, mikor is meglökve kis asztalomat, az rám dőlt, lehúzva bőrt a lábam hátsó részéről.
A gazdi sem nyugtatott túlzottan meg, mikor is megkérdezte:
-Szegény, nagyon megijedhetett? Hmm… hát nézzük csak,: Hívjam az állatvédőket?
Kénytelen voltam egy gyenge mosolyt kicsikarni arcvonásaimból, hogy elvegyem az élét kicsit sem vicces megjegyzésemnek.
Miután megküzdöttem a kis szörnyeteggel, gyorsan kiteregettem a ruhákat, elrendeztem a kiskutyák lakóhelyét és amíg a blökik átvizsgálták a kerti tó növényzetét és vizének ph értékét, gyorsan felmostam a követ is. A nagy takarítás közepette, Bodza beaglinek hála, nyakamba borult két hónapi széna adag. Kínomban már magamon röhögtem, ilyen nincsen csak filmeken.
Vannak hetek mikor tiszta ovisokkal vagyok körülvéve, mert az átlag életkor nem éri el a 3 évet. Máskor a kórházi elfekvő, edzőtábor a felhozatalhoz képest, de létezik olyan hét is, mikor a latin szeretők szerenádja, elbújhat az itteni macsók előadásai mellett. Tisztára mint a megasztár előválogatásán, Biberach, Bodza, Csucsu és Pluto egymást felváltva és túllicitálva próbálták a rejtegetett nőt, hangorkánjukkal válaszadásra bírni.
Ilyenkor felüdülés nézegetni a megfontolt életviteléről elhíresült és méla némaságba burkolózó teknőst, Mazsolát. Noémi lányom már tavaly ostromolt, hogy születésnapjára szárazföldi teknőst szeretne. Akkor abban maradtunk, hogy aranyhalakkal próbálkozunk, akiknek túlélési aránya nagyobb, mint a négylábú páncélosoké. Cápa és Ficánka szépen megduplázta méreteit, betegség nuku, így azt hiszem meglesz az a teknős Noncsinak, már csak apát kell valahogy megfűzni, hogy bizony kell nekünk itthonra saját Mazsola.
Lassan besötétedik, és kezd a banda is lenyugodni. Vége a mászkálásnak, már csak velünk kell foglalkozniuk, a házat sem kell felugatni, ha valakit bekísérünk. Aznapi harci sérüléseim: két harapás, egy elég nagy karmolás, a vádlim teljes bőrhiánya, és az esti szerencse áradat, köszönve ezt Olivérnek, aki a bejárati ajtóba tette le csomagját.
Prince ma ünnepli első, (remélhetőleg boldog) születésnapját. Asztalhoz, csak frissen tisztálkodva lehet ülni, így hősünk, persze kicsit nyafogósan, de hagyta, hogy megszépítsük.
Amíg a kozmetikában készült, a lányok tortát és ajándékot készítettek neki. Miután a csillagszórón elcsodálkozva, megleptük a tortájával, szégyenlősen ugyan, de nekiállt falatozni.
A boldogság ( persze a kétlábúaknak) a tetőfokára hágott, mikor a lányokkal elnyúlva a kanapén, paplanokba burkolózva Animal Planet-et néztek.
Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek; ezt a gyámságot ránk ruházták.
James Herriot
