Előttem az élet, nem is látok tőle semmit!

Zajlik az élet és a nyári óraátállítás óta, megpróbálunk minden napot hasznosan eltölteni. Tesszük ezt úgy, hogy szinte mindent szétszedtünk és megpróbáljuk újra, szebben-jobban összerakni. Bár önző dolognak hangzik, de a terasz egyik részét szándékomban áll kisajátítani pár virágláda és egy nyugágy erejéig.
Hátha egyszer időm is lesz kihasználni. :)

A tóba beköltöző kisbéka, rém romantikusan kiálltja messze nászi énekét a kert végében tanyázó leányzók felé, bár az is előfordulhat, hogy éppen felhívja őket? - Hé üres a kéró, gyertek bulizni! Reméljük gyorsan párjára lel, de az biztos, hogy mint egyetlen kétéltűje a tavi ökoszisztémának, bővel talál táplálékot ami végleges maradásra bírhatja új lakónkat.

Sári paci élvezné ugyan a feltörekvő zöld fűvek mértéktelen habzsolásást, de szigorúan betarjuk a fokozatosság fogalmát, így az utolsó másodpercekig kihasználja a legelés minden örömét.



A héten rengeteg kutya került a kezeim közé, de a legtöbben sajnos már csak az "egészségügyi" nyírás kategoriájába fértek bele. Ha a kutyák szemszögéből nézem, talán nem is baj, viszont ilyenkor a gazdik kivannak téve a szemrehányó megjegyzéseimnek, vagy épp ellenkezőleg, néma megnemértésemnek.
A gazdik bosszankodnak kopasz kedvencük láttán, a kutyák viszont megkönnyebbülnek, így marad minden a megszokott medrében.

Pénteken Prince és Sanyi kutya Salgótarjánba utazott, előbbi egy foghúzás erejéig, míg utóbbi páciens egy un. szemhéjfelvarráson vett részt.
A kis yorki nagyon gyorsan regenerálódott, előszeretettel lábatlankodik a lovam körül, vagy éppen a kanapé tetején ücsörögve ellenőrzi az utcai életet, akárcsak Magdi néni a BB-s sorozatban.



Malacka a friss búzaszalma miatt, elkapott valami nyavaját, ami persze nem fertőző egyéb négylábúakra nézve, viszont nála igencsak gyors szőrhullást és heves viszketéseket okozott. Lóci és Viktor doktor megállapították a betegséget, aminek ellenszerét egy fecskedőben meg is kaptuk. Amíg a kutyahám láttán visítófrászban tört ki malacunk, bezzeg az oltást egy hang nélkül sikerült neki beadni. Ebből is látszik, érdek állat a disznó.

A kis tojásfejűek elérték a cápa korszakukat, így szinte mindent a szájukkal tesztelnek. Legyen az levél, botocska, vagy egy közéjük keveredett megátalkodott szőrös miniterrorista. :)



Nemrég egy kutyás konferencián vettem részt, hol megismerkedtem egy doktornővel. Rengeteg, számomra új információt hallottam, amiket a gyakorlatba is próbálok átültetni. Dr. Fodor Kinga könyvét ajánlom mindenkinek, aki valaha is letett egy tányét eledelt négylábúja elé.
Azóta persze már leolvastam a betűket a lapokról, de ezt a könyvet tuti nem adom kölcsön, mert ez az első dedikált kutya-orvos könyvem.

A kutyán kívül az ember legjobb barátja a könyv. A kutyán belül nem lehet olvasni.

Laurell Kaye Hamilton

Dolgos hétvége

Nagyon ránk fért már a lomtalanítás. A kutyák szinte epedáig ásták, rágták magukat az ágyakban. Funkciójuktól megfosztva, optikai kinézetük is elég erősen megromlott, így szombaton amitől lehetett megszabadultunk, majd a kedves szomszédoknak köszönhetően új bútorokkal rendeztük be a szobát.
Az éves szinten összegyüjtött papír dobozokat és reklám újságokat is leadtuk az iskolai papírgyüjtés alkalmából.

A teljes udvari kövezésnek nagy hátránya, hogy állandóan koszosnak látom az udvart. Elég egy szelesebb nap és egy fél vödör homokot levelet és ágacskát lapátolok össze.

Sári új cipőket kapott, igazán csini lett és most Gergőt is megkímélte a lábrángatássoktól, bár néha mintha kicsit több súlyt helyezett volna az éppen körmölt végtagjára. Ilyenkor mindig hátrafordult és szemrevételezte kovácsunk testtartását, majd cinkos pillantásokkal övezve, újjabb súlyváltoztatást létrehozva megemelte termetes senekét, ezzel is segítve dolgozó delikvensünk munkáját.
Jutalom képpen jól átvakartam, kifésültem, bár a farokbontást nem igazán hagyta, de a szépségért szenvedni kell, nekem meg főleg, mert a másfél méteres "haja" igencsak sprőd és loboncos lett.
Amint jóidő lesz, samponos fürdést írunk ki neki.

Délután elmentünk megnézni a leendő kis papagájom szüleit és végre személyesen is találkoztam a tenyésztővel. Motorral indultunk neki, hogy gyorsabban megjárjuk az utat, de hazafelé az eső miatt, igencsak átfagytunk.
Gyönyörű madarakat láttunk és még beszédüket, hangutánzó képességeiket is megcsodálhattuk. Remélem gondos szülő leszek, a kalitkát már beszereztük és Gábor leveleinek köszönhetően a tartás terén is sok segítséget kapok.
Hát nem gyönyörű?



Miután a meleg tea áldásos hatását kihasználva felmelegedtünk, jöhettek a kiskutyák, hogy Boriék újra részesei lehessenek a bully gyermekkornak.
Talán, ha 1 órát bírnak játszani alvás nélkül a kis pockok, így hamar elfáradtak és álomba merültek. Persze kétségünk sem lehet afelől, hogyha bullterrierről van szó, akkor ölben alszik el.



Vasárnap új vendégünk érkezett, akit kiállítási karrierjében kell segítenünk. Leo egy szuper bulldog. Rendkívül kiegyensúlyozott, áldott jó lélek. Reméljük sikeresen fog szerepelni. Rajtam nem fog múlni, hiszen élmény egy ilyen kutyával foglalkozni.

Mi lehet jobb annál, mint szeretni, amit csinálunk, és tudni, hogy annak értéke is van?

Katherine Graham

Vidám napok

Hétfő

Délig minden zajlott a maga megszokott tempójában és menetében.Rendbe tettem Houdini fizimiskáját,


....ami nem kis feladatnak bizonyult.


Aznapra minden felnőtt személy, szabadnapot vett ki. Mire megérkezett a segítő személyzet, delet ütött a templom harangja, és kiléptem a kapun Sárival. Már igazán ránkfért egy kiadós séta, kiengedni a gőzt és otthon hagyni a gondokat. Domonyvölgy felé vettük az irányt, egyenesen fel a dombtetőre. Sok új csapást és új vadász leseket is láttunk, sajátos pusztításukkal együtt. Mire elértük a szöllőket, már túl voltunk egy őz csapaton, akik az erdőben mi pedig a szélén vágtáztunk szinte egy ütemben. Hatalmas állatok voltak, akiken még látható volt a téli bunda, fehér foltos fenekük szinte világított. Akkora zajt csaptak, mintha egy kissebb csordát riasztottunk volna fel. Sehol egy terep motoros, quados, mindenütt csend és nyugalom, így mi sem siettünk. A 2.tónál megálltunk uszkáros ismerősöm büféjénél, ahol engem egy kávéra, Sárit egy kis fűnyírásra invitáltak be. Amint letelepedtem, egyből megjelet Frigyes macska és patrnernője Manci, akin már láthatóak voltak a vemhesség jelei.Fél óra pihenés után, indultunk újra neki az ismeretlennek.
Hazafelé a legnagyobb riadalmat az úton keresztbe fekvő varjú okozta. Persze a delikvens életjelet már nem mutatott, de úgy kerültük ki, mintha bármelyik pillanatban lógyilkossá változhatott volna. Akár egy Hitckok film. A ló akit megtámadott egy aszott, döglött varjú :) A "birkás" tanyáról hozzánk csapódott egy német juhász, akit hiába hívott a gazdája, jópár kilóméter erejéig velünk tartott még. Nem igazán örültünk neki, bár evvel nem szembesítettük, megkönnyebültem mikor lemaradt majd hazafordult. Valahogy nem illet az idilli képbe, amit felállítottam magamban ezzel a nappal kapcsolatban. Egy repceföldön keresztül értünk el újra a lakott területeket. Illedelmesen köszöntük a traktoros bácsinak, akinek a földjén, -vigyázva a nyomkövetésre- átbaktattunk. Közel 5 órát csavarogtunk a környéken. A házak között megcsapott a korai vacsorák illata, ekkor jutott eszembe először, nem is ettem ma még semmit.
Időm már nem lett volna hazajönni és visszamenni az ovihoz, így Sárival együtt mentem a lányokért. Volt nagy kiabálás, hiszen ismerik már patás barátomat a novemberi Lámpás Felvonulás alkalmából. Noémi szerint megőrültek a látványtól az ovisok, így meghívtuk őket, hogy otthon is meglátogathassák Sári pacit.
Készenlettek a biciglik, így a csajok megállás nélkül, sötétedésig keringtek a kertben. Noémi végre megtanult kétkerékken közlekedni, bár párszor megkérdezte, hogy biztos nem tudom e visszaszerelni a kiskereket, mert őt ez nagyon megnyugtatná. :)
Névnaposunk is hazaért a csavargásből, így volt mit mesélni egymásnak.
Jóleső fáradsággal nyúltam ki a kádban, de már éreztem holnap meglesz a böjtje a hosszú tereplovaglásnak.

Kedd

Április bolondja, szokták mondani és Én, minden kisiskolás tréfának célpontja lettem.
Befejeztük a tavaszi rendrakást, bár még folynak a munkálatok a konténert így is sikerült megtöltenünk.


Kezembe kaptam újra Bencét a törpeuszkárt, aki nem túl etikus viselkedése miatt került panzióra majd kozmetikára hozzánk még tavaly elött. Számomra mindíg meglepő, ha egy lakás kutya, minden ok nélkül agresszív és ezt olyan mértékig fejleszti, hogy a saját gazdáival sem tud már együtt élni. Egy hosszú beszélgetés a családdal, majd Bence átmenetileg nálunk ragadt. Örülök, mikor látom, mert a gazdái szerint mintha kicserélték volna a kutyát azóta. Nem harap, ölbe lehet venni és a kozmetikázás miatt sem kell egész napos szabit kivenni. Teljes szemlélet váltással végre sikerült elindítani a helyes úton, újra kutyául viselkedik, és már öröm, mint teher a kutyatartás. Elhagytuk a kétemberes nyírást, fürdetést és a szájkosárra sincs már szüksége a szőrápolásnál.


Szerda

Meglátogattak minket a nagycsoportos óvodások, aki hatalmas csivitelések közepette érkeztek hozzánk. Az előre felvágott és kikészített almát, répát beletömködték állatkáinkba, a bátrak egyedül, a félénkebbek, ovónéni segítségével kedveskedtek a jutifalatokkal.


Itt éppen egy indiános történetet meséltem...


Sári pedig begyüjötte a simiket



Osztottam csokitojást, etettünk halakat és kismalacot, majd búcsúzóul a jó viselkedésükért, meglehetett simogatni egy kiskutyát.
Örülök, hogy az ovónénik elhozták a gyerkőcöket, számszerint 29 apróságot, mert bizony nem egy csöppség látott most először kiskutyát, malackát vagy élő lovat.

Csütörtök

...azaz ma, elzavarva a felhőket, befejeztem a muskátlik ládába ültetését és a kerti tó körüli munkákat. A halak is éledeznek, de ahogy megszámoltuk a szaporulatot idén is lesz mit elajándékozni.
Ha létezik olyan állat, amit már rég kereszteztek a kutyával az a vakond. Legtöbbször sunyi módon kezdődik minden. Meg kell kaparintani a szomszéd kutya féltve őrzött labdáját, majd mindezt a legtermsézetesebb pofával lereagláni. Mire lejön a kétlábú, alvást színlelve ráfeküdni az ominózus játékra. Este a villanyoltás elötti körpisilésnél, lehetőleg tövig lenyelni a játékot, majd gyors kiköpéssel biztosítani a dugi helyét reggelig. Ha ezt sikerül elérni, kezdődhet a móka, minek a lényege, hogy körbe ássuk a játékot. Ha bárki közelít, újra begyűrni a szánkba és fejünket lehajtva eltakarni a lényeget. Ha a játék elorozásra kerül, fontos, tarsuk mindíg nedvesen a gödröt, így nem lesz nehéz újra kiszedni a kétlábú által visszalapátolt, számunkra felesleget. Ha unjuk a játékot, meg kell bízni valamelyik kollégát a munkánk folytatásával.
Mikor van vége? Legtöbbször mikor a kétlábú már derékig elveszik benne, vagy elérjük a talajvizet.

Ma Sanyi kutyát és elorozott labdáját megleptük munka közben:

„Gyermekeinket nem megvédeni kell az élet nehézségeitől, hanem
alkalmassá tenni őket azok leküzdésére.”

Gieber Györgyi