Minden átmenet nélkül tört ránk a kánikula. 1 héten belül meg is érkezett a rég várt takarmány, így végre a hátsó kertet letudtam zárni Sári elöl, a gólyák nagy örömére.
Vasárnap grillezni támadt kedvünk. Előszedtük a hozzávalókat, már minden készen állt, mikor a begyújtó folyadéknak lába kelt. Meglenne az állandó helye, de a pumukli elv nálunk is működik, így már az egész házban és környékén kerestük az átlátszó segédeszközt. Végül lementem a pincébe, hátha feltettem a polcra, mégiscsak itt a helye a veszélyes folyadékoknak. A hang ami megütötte a fülem, szinte már-már észrevétlenül beleolvadt a nagyvilág zajaiba, de mikor leléptem az utolsó lépcsőfokról tudatosult bennem, hogy csőtörésünk van!
Nem szeretek hétvégén senkit zavargászni, de ez mégiscsak vészhelyzetnek számított, így míg apa intézkedett szerelő ügyben, én elmásztam az aknába elzárni a vizet.
Gyönyörű szép lakókra leltem a sötét és nyirkos beton kocka mélyén. Fényképezőgép híján addig jutottam, hogy gőtéink vannak, de a pontos meghatározás még várat magára. Nem szerettem volna háborgatni a kis fekete lényeket, így ha sikerül végre életet lehelni a fényképező gépekbe, megörökítem a ritka hüllőinket.
Újra üzemel az oviscsoport, 4 lurkót összegyűjtve. Vizsi, Kukac, Cloe és Leila pusztító viharként közlekedik a lakás és a kert között, maguk után csak a felfordulás nyomait hagyva. Ennyi kölyöknél már a szobatisztaság is gondot okoz, így a takarítást naponta négyszer kell véghezvinni az etetésekről nem is beszélve.
Léna, a maga 18 hónapjával szinte már felnőttnek számít, így ha nem kergetőzésről van szó, legtöbbször csak az árnyékot biztosítja a törpök számára.
Felügyelet mellett, a közösbe dobtam egy pet-palackot. Sajnos a gép dátumát nem sikerült időben beállítanom, de a képek így is visszaadják a játék és a zsákmányszerzés örömét :)
A kupak Cloénak jutott, aki az ereiben csörgedező labrador vérét nem meghazudtolva, a pacsálás és sarazás zűrzavaros játékává avanzsálta a kis kék kupakot.
Vizsi vizsla, mint a legifjabb kölyök is szerette volna kivenni részét a játékból, hogy rátehesse mancsát a filléres játékra
Kukac tacsi gyorsan kidőlt, hol itt - hol ott heveredett le.
Mila érdeklődését inkább a madarak udvarlási szertartása kötötte le.
Onyx ? Hát így pihen egy nyugdíjas angol bullterrier :)
A szomszédunkba exportált és örökbeadott Mázli macska, immár anyukává érett. Négy gyönyörű kölyöknek adott életet, amiben ha a szurkolás és a felügyelet öröméig, de mi is részesei lehettünk. Teljes a bizalma felénk, így Kati gazdi híján velünk kellett beérnie. A gyerekek csendben és nagyon ügyesen figyelték minden mozdulatát, majd a tolófájásoknál egyikük átjött, és szólt, hogy közeledik egy új csöppség világrajövetele. Gondos gazdájának révén, egy kiegyensúlyozott és boldog anyuka várt engem. Kerültem a felesleges matatást és nyúlkálást, inkább csak figyeltem, hogy ha kell segíteni tudjak. Miután mindenki rendben kilépett e nagyvilágra, csendben eljöttünk és hagytuk hagy ismerkedjenek egymással anya és újdonsült porontyai.
Boldog, gazdis életet kívánunk nekik!
| Azt hiszem, megtaláltam az állatok és a civilizált ember közötti hiányzó láncszemet. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mi vagyunk az! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
